Tamiska - Nálad vers
tokio170 - Úgy alszol el... audio
Misel - Csók x csók grafika
Teki - Virágos rét festmény
Kemendytoda - 17 emelet boldogság... fotó
Venyige - Napkorong vers
t-soltesz - Ha intenél vers
Lácai Mihály - Mit tehetnék? vers
Eti49 -Tisza festmény
Megfakult azúr
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
Szerelmünknek virága elszáradt régen,
ujjaim közt pergetem maréknyi szirmát,
e megfakult azúrban feloldom kínját
millió rút vagy épp fájón szép emléknek.
Markom még egyszer szorosan összezárom,
tán sikerül valamennyit megmentenem,
majd nyitott tenyeremből szélnek eresztem
az összes, hajdan veled álmodott álmom.
Tündérország helyett itt a való világ.
Lassan visszaköltözik belém a lélek,
szerelemmel szeretni immár nem félek,
szívemben sarjad egy új szerelemvirág.
2010, március 4 - 14:56
#2
Köszönöm, kedves Amoriana!
Üdv: Szeplő
2010, március 4 - 04:45
#3
szép írás!Gratulálok
2010, március 4 - 14:57
#4
Örülök, hogy tetszett, kedves Gombrella!
Üdv: Szeplő
2010, március 4 - 12:18
#5
De szép szerelmes régi és új gondolatok:))
Szeretettel ölellek: Judit
2010, március 4 - 14:59
#6
Juditkám, az érzés ugyanaz, talán azért, csupán a személy változik:)
Puszi: Szeplő
2010, március 5 - 00:33
#7
Ó, nagyon szeretek kertészkedni én is. 
))
2010, március 5 - 15:08
#8
Kedves Zoli! Én is jobban szeretem az élő virágokat, mint a lepréselteket. Azok már csak emléknek jók... vagy annak sem:)
Üdv: Szeplő
2010, március 5 - 00:48
#9
Szép...
2010, március 5 - 15:08
#10
Köszönöm, Gaby, nagyon örülök, hogy tetszik:)
Üdv: Szeplő
2010, március 7 - 13:06
#11
Jó volt olvasni. Grat !
2010, március 9 - 08:46
#12
Köszönöm, kedves Otília:)
Üdv: Szeplő
2010, március 7 - 17:16
#13
"Szabadon valamiért..." - mondja Osho, az ősszakállú öreg mester. És bizony. Minden lezárás, egyben egy új kezdet lehetősége is. Tetszettek a képek.
2010, március 9 - 08:47
#14
Kedves Norbert! Én is így gondolom. Köszönöm értő olvasásod:)
Üdv: Szeplő
Szépen írtad Kedves Szeplő!
Antal Adrienn