Kőrózsa

- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
Már tűnik az éj gondolataidból,
s erinnüsz lelkedtől szabadulsz,
Uránosz átka a sötéttel oszlik,
hited emel fel, fény koturnus...
Emeled orcád a pillanatra,
s végtelenből érkezik hozzád a fény,
az elmentek hangján jön már vissza
a lélek, és olvad szíveden a jég.
A szerelem olyan, mint kőből a rózsa,
mi sok évezrede, s örökké vár,
eltűnt a lány és az ki faragta,
a szerelem maradt, mint napfény és árny.
Egy kőrózsa marad szerelmünkből,
s olvassák alatta betűimet,
vágytam, mint pillanat a végtelenre,
de utolértek az erinnüszek...
Szépen írtad meg, mint mindig.
Gratulálok!
Köszönöm, kedves Amoriana
Látom szereted a görög mitológiát kedves András. A Rád küldött erinnüsz nem űz tébolyba többé, mert a bosszúállás istene megszelídült. Gyűlölködés nem követhet soha tiszta és őszinte szerelmet... Talán olvad a jégvirág s a kőrózsa is új életre kél, egy másfajta életre, de az is jobb, mint az érzelemmentesség:)
Szeretettel ölellek: Judit
Köszönöm, kedves Judit:)
Nem fukarkodsz a jelzőkkel. Hiába, ha egy téma egyszer beindul!.. 
Ez már így van Prayer:)
köszönöm, hogy itt jártál
szép lett ismét
Örülök, hogy tetszett, Gombrella
köszi
Friss hozzászólások
6 perc 6 másodperc
15 perc 56 másodperc
51 perc 2 másodperc
1 óra 4 perc
1 óra 18 perc
1 óra 2 perc
1 óra 45 perc
1 óra 48 perc
1 óra 49 perc
1 óra 50 perc