A rózsa neve
(The Name of the Rose)

színes magyarul beszélő olasz-francia-NSZK thriller, 130 perc, 1986

rendező: Jean-Jacques Annaud
író: Umberto Eco

Egy középkori krimi, parádés szereposztással:
Sir Sean Connery (Baskerville-i Vilmos), Christian Slater (Adso von Melk), Michael Lonsdale (Apát) de sorolhatnám...


"1379-ben Baskerville-i Vilmos ferences szerzetes és fiatal kísérője, Adson von Melk felkeresnek egy észak-itáliai bencés kolostort az Appeninek magányos völgyeiben. Útjuk egyházi feladat, egy teológiai vitát kell előkészíteniük. Pápai legátusok és ferences szerzetesek között kell a világi hatalmi törekvések, a földi javak gyűjtése és a krisztusi szegénységi fogadalom figyelembevételével az egyház szerepének kérdését tisztázni. Mielőtt azonban az előkészületeket megkezdhetnék, néhány titokzatos haláleset bolygatja föl a kolostor nyugodt életét. William nyomozni kezd, és a két látogató hamarosan felfedezi, hogy a közösségben az ájtatosság máza mögött titokzatos és gonosz dolgok történnek és a szerzetesek nem természetes halállal haltak meg..."

Forrás: port.hu

http://www.youtube.com/watch?v=qS0Z932WVgc&feature=related

E film után nagy levegő és igen hosszú szünet...

Könyvben is nagyon jó volt.

Szárnyas fejvadász
(Blade Runner) -- 1982

Kategóriájában alapmű.

Neo-noir film, a cyberpunk "egyik előfutára".
Rendezte: Ridley Scott,
A történet alapja: Philip K. Dick "Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokról?" című novellája.

A film 2019-ben játszódik. Replikánsokat, vagyis génmanipulációval előállított, az emberektől megkülönböztethetetlen, intelligens, viszont csak néhány éves élettartamú androidokat használnak fel nehéz, megalázó munkákra a földönkívüli kolóniákon. A replikánsok  néhány embert megölnek és visszaszöknek a Földre, hogy megkeressék alkotójukat, hogy hosszabbítsa meg életüket.

A replikánsokat a "szárnyas fejvadász"-nak nevezett specialisták teszik ártalmatlanná (a filmben Harrison Ford). A film a Földre szökött  replikánsok és a szárnyas fejvadász küzdelmét mutatja be, közben elgondolkodtat az ember-gép kapcsolatáról, és arról, mennyire lehet emberi egy gép, illetve android.

A filmet többször is feldolgozták.

Nagyon jó a zenéje is.

http://www.youtube.com/watch?v=J_hYs1jBy8Y

A Gyűrűk Ura (The Lord of the Rings)

J. R. R. Tolkien több kötetes művéből készült filmtrilógia, amely három részének a címe: A Gyűrű Szövetsége, A két torony és A király visszatér.

A történetet nem mesélem el. Aki látta, úgyis tudja. Egyszer egy cikkben megpróbáltam elemezni egy epizódot pusztán a film és a saját gondolataim alapján, mert a regényt nem olvastam, erre a megszállott Gyűrűk Ura rajongók, akik nálamnál sokkal többet tudnak a történet hátteréről, azonnal lecsaptak rá, és megcáfolták. Így aztán nem bocsátkozom semmiféle elemzésbe.

Egy biztos. Komoly filozófiai alapokon nyugvó, a fantasy műfajába tartozó, a jó és a rossz örökös küzdelmét megelevenítő, monumentális alkotás.

http://www.youtube.com/watch?v=2hfWXt8-LuM&feature=related

"Egy Gyűrű mind fölött, Egy Gyűrű kegyetlen, Egy a sötétbe zár, bilincs az Egyetlen."

Kár, pedig magvas, mély gondolatokat hordoz. Emberi típusokat sorakoztat fel, és tulajdonságokat állít pellengérre, vagy piedesztálra. A klasszikus jó és a rossz szembeállítás.

A fantasy, mint műfaj, mondjuk eléggé megosztó, valaki vagy szereti, vagy nem. Hozzám történetesen azért áll közel, mert egyszerű, világos, mert "fehér és fekete", és mert a jó győz. Nem kell gondolkodni, hogy mi miért történik, egyszerűen csak sodor magával a cselekmény. Valahogy az ember igazságérzetét billenti helyre a film. Erőt ad, reményt lehet belőle meríteni. Nincs az a reménytelen helyzet, ahonnan nem volna kiút. Igazából rávilágít, hogy hogyan érdemes élni, és miért. A film igazi értékrenddel és példaképekkel szolgál. Gyerekeknek kimondottan ajánlott!!!
Én legalább négyszer végignéztem mind a három részt...

Casablanca --

fekete-fehér magyarul beszélő amerikai romantikus dráma, 99 perc, 1942

Humphrey Bogart (Richard "Rick" Blaine)
Ingrid Bergman (Ilsa Lund)
Paul Henreid (Victor László)

"Casablancában mindenki Rick mulatójába jár. Ez az egyedüli hely, ahol a nácik elől Amerikába menekülők hamis papírokhoz juthatnak. Rick eddig még mindenkin segített, de egy nap feltűnik régi szerelme egy másik férfi társaságában, s akkor egy pillanatra elveszíti korábbi határozottságát." /port.hu/

Lehet rá mondani jót, s rosszat, de szerintem a filmnek különös hangulata van, kb. 30-szor láttam

http://www.youtube.com/watch?v=B_aC0tTqNso&NR=1

http://www.youtube.com/watch?v=V8N2fsSxRQI&feature=related

Szomorú vasárnap (Gloomy sunday) - 1999
(Marozsán Erika)

http://www.youtube.com/watch?v=jOqiolytFw4

http://www.youtube.com/watch?v=K-g0lhkizRo&feature=related

Amikor ezt a filmet láttam, nem is olyan régen, azon csodálkoztam, hogyhogy nem hallottam róla eddig? Sem pedig a címadó dalról, amiről azt írják, hogy az egyik leghíresebb örökzöld dal, az egyetlen magyar világsláger, amelyet több mint 100 nyelvre fordították le.

/A dal szerzője Seress Rezső (sz. Spitzer Rezső, 1889.11.03.) zongorista, zeneszerző.
A dal szövegét korábban Jávor László írta, aki a 8 Órai Újság bűnügyi riportere volt./

A film alapötletét a dal keletkezése körüli, meglehetősen hátborzongató eseménysorozat adta. Állítólag, amikor Seress megzenésítette a Jávor által írt Szomorú vasárnapot, és szerzője bármennyire is sikeresnek ítélte, az első hetekben semmi érdeklődés nem volt irányában. Seress ezt kudarcként élte meg, s új dalokkal kezdett foglalkozni. Elkeseredettségéből egy sajtócikk híre rázta fel, miszerint Kalmár Pál, a kor neves énekese repertoárjába helyezte a Szomorú vasárnapot. A zeneszerző azonban nem sokáig örülhetett a hírnek, mert lassan tragikus hírek kezdtek áramlani hozzá. Szőts Ernő, a rádió igazgatója váratlanul meghalt, s a dal bemutatója elmaradt. A kudarcból aztán aggódás lett, ahogy bemondták, hogy öngyilkosságot követett el egy cseléd, s a lúgkövet ivott lány teteme mellett a Szomorú vasárnap kottáját találták meg. Seress nem értette, hogy került a kotta a lány kezébe. Egy hét múlva Lédig László pénzügyminiszter tanácsos egy taxiban fejbelőtte magát, s búcsúlevele mellett a Szomorú vasárnapot találják. 1935. november 7-én a 8 Órai Újság támadást indított a dal és a szövege ellen, „Gyilkos sláger”-nek nevezi, s csak megcsonkítva közölte.

/forrás: Wikipédia/

A dal bejárta a világot, és állítólag egy egész öngyilkossági hullámot indított el maga után , legalábbis 17 dokumentált esetről tudnak.
Hozzá kell tenni azonban, hogy a dal keletkezése éppen a nagy gazdasági világválság idejére datálódik, sokak számára a teljes kilátástalanságban, és egy háború küszöbén.

A dalt mindenesetre mind Amerikában, mind pedig Magyarországon betiltották!

Egy dal a szerelemről és a halálról...

Ezt az alcímet adták a német-magyar filmnek, amely a 30-as évek Budapestjén játszódik.  A zsidó származású Szabó László egy közkedvelt éttermet vezet kettesben a szépséges Ilonával (Marozsán Erika), akivel amolyan szeretői viszonyban vannak. Felvesznek egy új zongoristát, Andrást, aki tehetséges játékával hozzájárul a vendéglő forgalmának fellendítéséhez. A kezdeti bonyodalmat az okozza, hogy András is beleszeret a gyönyörű Ilonába, aki viszonozza az érzelmeit. Mindkét férfi képtelen lemondani a nőről, ezért kialakul egy érdekes szerelmi háromszög, s egy különös, eltéphetetlen baráti kapcsolat közöttük. Bármennyire is elképesztőnek és botrányosnak tűnik első hallásra egy ilyen hármas, a filmet nézve egyáltalán nincs ilyen érzésünk: a tökéletes és vágyott, idilli boldogság harmóniáját teremtik meg.
Amikor azonban megjelenik egy náci tiszt, Hans, aki szintén belebolondul Ilonába, elszabadul a pokol.
A válság, majd a küszöbön álló háború, a hitleri Németország terjeszjedése, majd a német katonák bevonulása Budapestre, és a zsidó törvények életbe lépése, tönkreteszik ezt a csodálatos idillt...
Mindeközben a dal életre kel, és megkezdi gyilkos körútját először Budapesten, majd a világ több országában...

Egy csodálatos történet, és egy csodálatos dal.
Reméljük az átok már nem működik, így nyugodtan meghallgatható:

http://www.youtube.com/watch?v=jOqiolytFw4

"Szomorú vasárnap száz fehér virággal
Vártalak kedvesem templomi imával
Álmokat kergető vasárnap délelőtt
Bánatom hintaja nélküled visszajött
Azóta szomorú mindig a vasárnap
Könny csak az italom, kenyerem a bánat
Szomorú vasárnap

Utolsó vasárnap kedvesem gyere el
Pap is lesz, koporsó, ravatal, gyászlepel
Akkor is virág vár, virág és koporsó
Virágos fák alatt utam az utolsó
Nyitva lesz szemem hogy még egyszer lássalak
Ne félj a szememtől holtan is áldalak...
Utolsó vasárnap."

Ajánlom megnézésre!!!

Igen, amolyan magyaros életérzése van ennek a zenének...
Szép az eredeti, nagyon.

Viszont a filmet érdemes megnézni! Hamarosan elküldöm Neked!

Itt a hegedű hangja jobban kijön. Egy újabb példa arra, amikor a hegedű zokog...

http://www.youtube.com/watch?v=TiOyvxgcob4&feature=related

K-PAX --- A belső bolygó

színes feliratos német-amerikai sci-fi, 115 perc, 2001

http://www.youtube.com/watch?v=k752pRzOpNY


"...A K-PAX című filmben a kétszeres Oscar-díjas Kevin Spacey egy ártalmatlan fickót alakít, aki valahogy rendőrkézre kerül egy utcai rablótámadás utáni zűrzavarban. A többszörösen Oscar-jelölt Jeff Bridges egy kis közkórház igencsak megedződött pszichiáterének szerepét játssza. Kettejük útja akkor keresztezi egymást, amikor a rendőrség Prot (Spacey) ügyében Dr. Mark Powell-hez (Bridges) fordul, miután Prot rendkívül udvariasan arról tájékoztatja őket, hogy a fényt túl erősnek találja ezen a bolygón - ragyogóbbnak és erősebbnek, mint otthon, a távoli K-PAX bolygón.

Powell a pályafutása során már számtalan képzelődő beteget kezelt, és úgy gondolja, hogy csak idő kérdése, mikor hullik le Prot álarca, hogy mikor tudja szóra bírni őt az igazságról. Prot azt állítja, hogy tényfeltáró küldetést tölt be: sok mindent talált itt, ami tetszik neki, de még mielőtt a nyár véget ér, haza fog térni bolygójára. És ahogy telnek a napok, s közeledik elutazásának kitűzött ideje, betegtársai a kórházban valamennyien vele akarnak menni, hisz az ezer fényévnyire lévő bolygó életét oly hívogatóan festi le előttük.

Dr. Powellt sötét félelmek gyötrik Prottal kapcsolatban és eltökéli, hogy minden elképzelhető eszközt igénybe vesz, hogy felfedje az igazságot erről az emberről, még mielőtt túl késő lenne. De ahogy ezek az eszközök sorra csődöt mondanak, Powell kételkedni kezd még olyan dolgokban is, amelyeket egész életében biztosnak hitt. Különösen, hogy Prot tudásával megdöbbent több szkeptikus csillagászt is!

Powell fel kell, hogy tegye önmagának a kérdést: vajon lehetséges-e, hogy Prot valamilyen módon valóságos? És ahogy fáradhatatlanul próbálkozik, hogy áthatoljon Prot védőpáncélján, ráébred, hogy valójában ő maga vált áthatolhatatlanná..." /PORT.HU/

Ehhez csak egy dolgot tudnék hozzátenni: nagyon szeretem ezt a filmet. Ja, és nagyon jó a zenéje!

http://www.youtube.com/watch?v=-WyOAqaTcOA&feature=related

http://www.youtube.com/watch?v=LUZfhVUSq6M&feature=related

Angyalok városa

fsz.: Meg Ryan, Nicolas Cage

Erin Brockovich - Zűrös természet

fsz.: Julia Roberts, Albert Finney

A kétszeresen elvált, három kisgyermeket nevelő asszony egy Los Angeles-i irodában dolgozik, ahol egy ingatlankereset átnézésekor különös betegség aktáira bukkant. Utánanézett a dolgoknak, és rájött, hogy a P&E nevű energiaszolgáltató multi beszennyezte a közeli Hinkley település vizét, és ennek számtalan rákos megbetegedés lett a következménye. Ed Masry, az ügyvéd és Erin Brockovich körülbelül hatszáz felperes panaszával elérte az Egyesült Államok történetének legnagyobb kártérítését, 333 millió dollárt pereltek el a vállalattól.

Az Angyalok városa cím ismerős, de nem elékszem, hogy láttam volna, viszont érdekelne... Erin Bronkovich-ot viszont kétszer is, az tetszett! :-))

Apokalipszis (Apocalipto) - 2006
rendezte: Mel Gibson

Az ősi maja civilizáció hanyatlását bemutató 2006-os filmet maga Mel Gibson rendezte, de ő maga, akárcsak a Passióban, ebben sem szerepel. Bár jól áll neki a kék festék, azért indiánnak - valljuk be - kissé fura is lenne.

A filmben ugyanis főleg amatőr, közép-amerikai indián színészek szerepelnek, és mindvégig az ősi maja nyelven beszélnek. A történet valahol a Yucatán-félszigeten játszódik még a spanyol hódítás előtt, a maja civilizáció virágzása, inkább már a hanyatlása idején. A negatív kritikák és a maja őslakosok felháborodása ellenére, miszerint az őseiket barbár vadállatoknak mutatja be, nagyon nagyszabású és látványos film. Bár sok benne a vérengzés és a halál, meglehetősen látványos módon, ami olykor már gyomorforgatóan naturalisztikus, a film mondanivalója nem ez. Egy őserdőben élő, természeti nép életéről szól, amelynek az idilli harmóniájába beleavatkozik egy magasabb szintű kultúra, hogy leigázza azt. A főszereplő - tökéletes választás:  egy fiatal, és rendkívül kellemes arcú indián férfi - Jaguár Mancs, aki a maga nemében kiválasztott, mert csodával határos módon többször is megmenekül a haláltól, miközben megszökik elrablóitól, hogy bajba jutott feleségén és kisfián segítsen.
Egy mindvégig izgalmas, lebilincselő, számunkra talán inkább ismeretlen, és már régen letűnt kultúrát részletekbe menően bemutató filmről beszélünk. Dícséret az alkotóknak, amiért olyan akkurátusan és aprólékosan ábrázolni próbáltak egy olyan kort, amiről alig vannak megbízható információink. Néhány történelmi pontatlanság azért előfordul a filmben, pl. következetesen összemossák az azték és maja kultúra relikviáit, és kulturális elemeit, stíliusjegyeit, de ez egy átlagos ismeretekkel rendelkező nézőnek aligha fog feltűnni, legfeljebb a tudósok meg a régészek méltatlankodnak. A film végén felbukkanó spanyol hajók a valóságban az azték civilizáció végét jelentették, a maja ugyanis előbb letűnt, minthogy a hódítók megjelentek volna. Ez egy tudatos torzítás volt a filmben a hatás, és a mondanivaló érekében. Egyik kultúra feltűnik, egy másik meg letűnik. Erről szól az emberiség egész történelme.

Szépen megalkotott film, nagyon jól kiválasztott karakterekkel, rendkívül látványos díszlettel és jelmezekkel. Érdemes megnézni, bár csak erős idegzetűeknek ajánlott!

http://www.youtube.com/watch?v=t9bOzqQcPsU&feature=related

http://www.youtube.com/watch?v=O_99mcINufQ

Nagyon kegyetlen film... Szinte hihetelen, hogy az emberek akkoriban is szerettek, szerelmesek voltak, örültek... vagy éppen siratták elhúnyt szeretteiket... nem tudom elhinni. Pedig bizonyára... Talán az eddigi legkegyetlenebb korszak és helyszín, amit az ember valaha megalkotott magának. Eleve irtózom az ilyen állatias viselkedéstől és külsőktől, s csakis egy kegyetlen isten lehetett az, aki ezeket a szörnyűségeket elnézte (vagy el is várta? - nem tudom).

A film bizonyára jó, én nem láttam, de ha meg is nézem, biztosan csak egyszer, hogy elmondhassam, én is láttam - mert a belinkelt jelenetek elborzasztottak. Mindezek ellenére bizonyára elismert és emlékezetes film.

Ez csak nekünk, a mi kultúránknak tűnik borzalmasnak. Az akkoriban élő törzsek mindegyike alkalmazta az emberáldozatot. Nem úgy fogták fel, mint mi, borzalmas és szadisztikus gyilkosságként, ez egy rituálé része volt. Az isteneiknek áldozták fel a társaikat, vagy a foglyaikat. Ez akár megtiszteltetés is lehetett. (A filmben persze az áldozatok éppen nem így gondolják, de lehet, hogy épp azért nem is fedi a valóságot.) Ne feledjük, az ő világukban a halál mindennapos, szó szerint minden nap küzdelem az életért, a halál nem olyan jelentőségteljes dolog, mint számunkra. Sokkal inkább az élet része, mint manapság. Mi irtózunk a vértől, ők viszont minden nap vadásztak, megnyúzták és feldarabolták a zsákmányt, számukra egyáltalán nem volt horrisztikus a belső szervek látványa, ahogyan napjaink kórboncnokainak sem az. Persze korunk civilizált városi lakosságának nagy része elszokott ettől...

Még a Bibliában is esik szó emberáldozatról. Isten arra kéri Ábrahámot, hogy áldozza fel neki egyszülött fiát, Izsákot. Persze csak arra kíváncsi, hogy tényleg megtenné-e, és úgy tűnik Ábrahám sem lepődik meg az Úr kérésén, tehát ez akkoriban elfogadott és természetes volt.
Minden csak az adott társadalom normarendszerének függvényében tekinthető elfogadottnak, vagy  éppen tabunak.

Így van, de a történelem megcáfolja az igazságérzetünket. Az indiánok sosem láttak még olyan kegyetlen mészárlást, mint amit a spanyol, mellesleg keresztény hódítók végeztek közöttük!

A technika fejlődik, civilizációk nőnek hatalmasra és még hatalmasabbra, de az ember évmilliók alatt sem változik semmit... Elszomorító... :-((((

Sunshine / A napfény íze (Szabó István filmje)
(Ralph Fiennes, Jennifer Ehle, Rosemary Harris )

Egy zsidó család több generáción keresztüli történetét, hányattatásait mutatja be a film a Monarchia végétől, a világháborún keresztül, az 56-os forradalmat követő időszakig. A filmcím a dédapa, Sonnenschein Áron által felfedezett gyógynövényből készült likőrre, a Napfényre utal, amely a családnak  jólétet biztosított, s amelynek receptjét féltve őrizgették. Egy balesetben a szeszfőzde felrobban, Áron is meghal. Fia, Manó, mindössze a Napfény íze receptjét tartalmazó füzettel útnak indul, és Pestre érkezik, ahol hamarosan sikeres lesz, és saját szeszfőzdét nyithat. Itt tovább gyártja a Napfény ízét.
A film az utódok életét mutatja be, a kétségbeesett kísérleteiket az asszimilációra, ami zsidó származással a XX. században különösen nehéz, valamint azt, hogy igazából sosem lehet a jó oldalra állni. Egyik rendszer megbosszulja a másikat.
Családi összetartás, szerelem, szenvedély, hazaszeretet, bátorság, lelki erő - csupa olyan erényeket vonultat fel a film, amely mintha éppen kiveszőfélben lenne az emberekből, akkor ugyanúgy, mint napjainkban.
A családot összetartó erő egy nő kezében van, aki szilárd és megingathatatlan értékrendjével az egyetlen helyes utat, és a család túlélést biztosítja. Vali, akit fiatalon a Büszkeség és balítélet c. filmből ismert Jennifer Ehle alakít, s akinek időskori szerepét pedig a színésznő édesanyja, Rosemary Harris játssza, így a nézőnek jóformán fel sem tűnik a váltás, pontosan olyan, mintha Jennifer Ehle-t látnánk megöregítve. A másik tökéletes színészválasztás természetesen mindhárom generáción keresztül Ralph Fiennes, akinek én még rossz filmjét nem láttam, és ezúttal sem okoz csalódást.
Szabó István filmjét ajánlom megnézésre mindenkinek. Átfogó történelmi tanulság.

http://www.youtube.com/watch?v=fdJXlNgnQTk

Igazad van a tüskékkel...

Szerintem a külföldi színészválasztásnak egyetlen oka volt. Nem elsősorban a hazai mozikba készült a film. Márpedig így, hogy eladható legyen, világhírű sztárokat kellett felsorakoztatni.
Sajnos több ilyen filmünk is van. Gondoljunk csak a Honfoglalásra, ahol Franco Nero játszotta Árpád Fejedelmet. Vajon azért, mert nekünk nem volt kellően karakteres színészünk, vagy pedig azért, mert az ő neve garancia volt arra, hogy a külföldi közönség is beüla moziba, ha másért nem, hát Nero miatt?

Ettől eltekintve jó a film.

Jane Eyre (2006)
Toby Stephens, Ruth Wilson

Charlotte Bronte híres regényének legújabb televíziós adaptációja a BBC feldolgozásában. Akinek a Zeffirelli-féle alkotás tetszett, annak ez a változat talán kissé csalódást okozhat, habár sokkal hűebb a regényhez, mint az előbbi. Egyértelmű volt a készítők törekvése arra, hogy a könyvben ábrázolt helyszíneket és az azokkal kapcsolatos benyomásokat visszaadják.
Ami elsőre megdöbbentő lehet, az a szereplőválasztás. Jane Eyre, a regényben inkább csúnyácskának ábrázolt nevelőnő szerepét Ruth Wilsonra osztották, akire mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy csúnya volna. Eleinte kissé zavaró is volt rendkívül érzéki szája, és természetes szépsége, mert a történet épp az ellenkezőjét próbálja meg elhitetni velünk. De nyilván, egy csúnya főhősnővel kevésbé volna népszerű a film. Ugyanez mondható el a férfi főszereplővel kapcsolatosan is. Toby Stephens kíváló színészi alakítása miatt remek választás volt, de ő sem emlékeztetett a regénybeli  csúf és torzonborz külsejű Mr. Rochesterre. Inkább egy kifejezetten férfias és sármos karakter, aki a filmben olyan szenvedéllyel testesíti meg a vad külső és nyers modor mögött  rejtőzködő érzékeny férfit, hogy garantáltan rabul ejti minden romantikus lelkű nő szívét. A regénybéli szereplők közti 20 év korkülönbség sem igazán jön le, de ez talán kevéssé zavaró. Egyes csókjelenetek azonban túlságosan színpadinak sikerültek, az első  alkalommal pl. jól láthatóan nem egymás ajkát csókolják, de a későbbiekben mindezért kárpótolják a nézőt.
St John karaktere nem volt igazán hiteles a nem megfelelő szereplőválasztásnak köszönhetően. A szeme és az arca túl szenvedélyes volt egy lelkészéhez, és semmi görögös arcéllel nem rendelkezett, mint ahogyan azt a regény lapjain az írónő megfestette.
Hiába próbáltak a készítők az eredeti műhöz hűek maradni, a tömörítés miatt néhány lényeges részlet kimaradt, így aztán a filmet csak azok érthetik meg a legapróbb részletekig, akik olvasták a regényt. Teljes egészében kimaradt  pl. Jane barangolása a Thornfieldből való távozása után, amikor csaknem az éhhalál szélére került, így nem igazán derült ki, hogyan és milyen körülmények között találkozik St Johnnal és testvéreivel. A nagynénjénél, valamint a  loowood-i árvaházban töltött időszak is nagyon rövidre lett vágva, amely nem segíti a megértést. Ugyancsak kimaradt, vagy csak elnagyolva került be a regény néhány drámai tetőpontja, pedig igazán hatásvadász jeleneteket lehetett volna készíteni. Nyilván a dramaturg nem lehetett túl spirituális lelkületű,  és emiatt maradhatott ki a villám által kettéhasított fa története, és vált  inkább jelentéktelenné a mű egyik legszívszorítóbb jelenete, amikor lelkük egybekapcsolódásával Jane meghallja Rochester kétségbeesett kiáltását a köztük lévő hatalmas távolság ellenére. Olyan régen olvastam már, de bizonyos részek annyira kristálytisztán megmaradtak bennem, hogy szinte fájt ezek hiánya a filmben.
Mindazonáltal izgalmas, látványos, kiváló színészek előadásában adaptált, kedves, és igazi romantikus élményt nyújtó film.

http://www.youtube.com/watch?v=_z-MSiBZlCw&feature=related

Csupa kedvencemet hoztatok el, nagy részük meg is van és gyakran nézem meg. Ezeken kívül elhozok most nektek párat, amit meg kell néznetek!

Egyik legnagyobb kedvencem:

Édes november

Nelson Moss (Keanu Reeves) magának való, munkamániás üzletember. Egy napon összehozza a sors Sarával (Charlize Theron), aki miatta bukik meg egy autóvezetői rutinvizsgán. Sara csipkelődő modora egyszerre vonzza és taszítja a férfit, aki csak akkor lágyul el végképp, amikor Sara elmondja az igazat magáról. Halálos betegségben szenved, nincs sok ideje hátra. A legfontosabbat viszont elhallgatja Sara: nem akarja, nem tudja lekötni magát. Elcsavarja a férfiak fejét, majd bűntudatot érezve egy hónap után tovább áll. Nelson nem tudja, hogy ő a kiszemelt édes, novemberi áldozat.

Bizonyíték arra, hogy lehet egy életen át szeretni!!! Csodálatosan szép film, mindig megsiratom:)

Szerelmünk lapjai
(The Notebook)

Allie és Noah tizenévesek voltak, amikor találkoztak, az első pillanattól kezdve rokonszenveztek egymással. Kibontakozó szerelmük hamar beteljesedik. A lány gazdag szülei azonban ellenzik kapcsolatukat, így a két fiatal útja elválik egymástól. Amikor néhány esztendővel később újra találkoznak, a szerelmük újjáéled, és Allie-nek hamarosan választania kell társa és társadalmi rangja között. Történetüket, melynek fontos jelentősége van számára, egy idős úr olvassa fel újra és újra egy hasonló korú hölgynek.

Titokzatos folyó
(Lélektanilag kitűnően megkomponált!, aki látta nem felejti)
(Mystic River)

rendező: Clint Eastwood

szereplő(k):
Sean Penn (Jimmy Markum)
Tim Robbins (Dave Boyle)
Kevin Bacon (Sean Devine)
Laurence Fishburne (Whitey Powers nyomozó)

Jimmy (Sean Penn), Dave (Tim Robbins) és Sean (Kevin Bacon) együtt nőttek fel Boston egyik munkásnegyedében. Soha semmi érdekes nem történt velük ezen a környéken mindaddig, amíg Dave élete különös fordulatot nem vett. Akkor még nem sejtették, hogy ez örökre megváltoztatja mindannyiuk életét. Huszonöt évvel később újra kereszteződnek útjaik egy titokzatos és megmagyarázhatatlan gyilkosság kapcsán.

Az egyik legszebb szerelmes film:

Pár lépés a mennyország /Keanu Reaves/

A negyvenes évek közepén a háborúból tér vissza Kaliforniába Paul. A buszon megismerkedik Victoriával, a gyönyörű mexikói lánnyal, aki meglepő kéréssel fordul hozzá. Nagy szüksége lenne a segítségére, mert terhes, és nem mehet haza férj nélkül a szigorú családjához, a szülei azonnal kitagadnák. Paul elvállalja, hogy eljátssza a férj szerepét. A szigorú apát becsaphatják a fiatalok, de saját maguknak nem hazudhatnak sokáig. Az eleinte csak színlelt szerelem napról napra, óráról órára valóságosabbnak tűnik. Ez még nem lenne baj, ám Paulnak felesége van.

A zongorista
(The Pianist)

rendező: Roman Polanski

szereplő(k):
Adrien Brody (Wladyslaw Szpilman)

1939, Varsó. Wladyslaw Szpilman zongoraművész egy lemezstúdióban dolgozik, amikor bombázni kezdik a várost. A felvétel félbeszakad, Wladyslaw hazatér. Otthon zsidó szülei és testvérei megpróbálják eldönteni, mit vigyenek magukkal, ha a növekvő náci fenyegetés miatt menekülniük kell Varsóból. Wladyslaw nem akarja elhagyni a várost, mivel szereti, s legalább annyira rajong Dorotáért, a fiatal csellistáért. A nő nagyon aggódik a növekvő antiszemitizmus miatt. Családja nem sokkal azelőtt költözött be a fallal körülvett gettóba, és megpróbálnak alkalmazkodni az ottani élethez.

A zsidó Itzak Heller kollaborál a nácikkal, és azt akarja, hogy Wladyslaw és Henryk csatlakozzon a zsidó rendőrséghez, de a fivérek visszautasítják az ajánlatot. Miközben megpróbálnak pénzt keresni, hogy eltartsák a családot, a körülmények egyre rosszabbra fordulnak. Mindenkit deportálnak, kivéve Wladyslawot, akit Itzak kirángat a sorból. Benek, annak az étteremnek a tulajdonosa, ahol korábban zongorázott, munkát ad Wladyslawnak, de a helyzete egyre rosszabbra fordul, a német tisztek és a katonák roppant gorombák vele.

A zongorista a föld alatti mozgalomnál keres segítséget, amely különböző védett házakba bújtatja el őt, ahol nincs más dolga, mint kibámulni az ablakon. A varsói gettó 1943-as felkelését követően Wladyslaw megint önmaga lehet. Dorota és mások, többek között a német Wilm Hosenfeld százados segítségével a zongorista megpróbálkozik a túléléssel, amíg véget nem ér a háború.

ÉS A LEGVIDÁMABB SZERELMESFILM:

Francia csók

Meg Ryan és Kevin Kline romantikus vígjátékában két istenverése érkezik a szerelmesek városába, Párizsba, hogy ott örökre leszámoljanak a romantikával és hátralevő életüket magányban és keserűségben töltsék. A két önjelölt mazochista, az elhagyott Kate és a búskomor Luc, a nagy terv megvalósítása közben számtalan kínos kalandba keveredik a barátok és a lakosság nem kis keserűségére. A rendkívüli páros azonban, részben a közös élmények hatására, részben pedig a mondás bizonyítására, miszerint a hasonszőrűek vonzzák egymást, hamarosan egy végzetes csókban egymásra találnak.

És ezt sem hagyhaton ki!

A velencei kurtizán
(Dangerous Beauty)

szereplő(k):
Catherine McCormack (Veronica Franco)
Rufus Sewell (Marco Venier)
Oliver Platt (Maffio)
Moira Kelly (Beatrice)
Fred Ward (Demenico Venier)
Jacqueline Bisset (Paola Franco)

A XVI. századi gazdag Velencében a képmutató fényűzés uralkodott. Veronica Falco számára eljött a házasodás ideje, de nem mehet hozzá szerelméhez, Marco Venier-hez, mivel nincs elég hozománya. Veronica számára két választási lehetőség adott: apáca vagy kurtizán legyen. Tapasztalt édesanyja leleplezi előtte a titkát, és segítségével a szép Veronica a kurtizánok életét választja. Érzékiségével meg tudja nyerni a francia királyt Velence törökellenes terveihez. Irigyelt kurtizánná válik, egy napon azonban a várost ellepi a Fekete Halál, a pestis. Az egyház üldözni kezdi a kurtizánokat, mint az erkölcsi és egészségügyi fertő fő okozóit. A városba költözik a hírhedt inkvizíciós bíróság, amelynek ítélete elől nincs menekvés.

Értelem és érzelem

szereplő(k):
Emma Thompson (Elinor Dashwood)
Alan Rickman (Brandon ezredes)
Kate Winslet (Marianne Dashwood)
Hugh Grant (Edward Ferrars)

Hogyan boldoguljon a vidéki dzsentrikisasszony az életben, miként alkalmazkodjék józanul, ám nem szolgaian társadalmi körének viselkedésnormáihoz és életkörülményeihez, miként találjon rá a megértésre és a megélhetésre, a szerelemre és a pénzre?
Az édesapjuk halálával mindent elvesztett lányoknak kevés esélyük maradt arra, hogy jó házasságot tudjanak kötni. Az idősebbik nővért (Emma Thomson) a józan ész, az értelem jellemzi, aki képes lemondani érzéseiről is, a középső nővér (Kate Winslet) érzékenysége, fékezhetetlen romantikus szenvedélye, érzelmei segítik a boldogsághoz.

Egy klasszikus, az 1800-as évek elejének Angliájában játszódó Jane Austen regény megfilmesítését láthatjuk. A film érdekessége, hogy ennek a tipikus angol világban játszódó történetnek a rendezője a tajvani Ang Lee. A forgatókönyvet a regényből Emma Thompson írta, amiért Oscar-díjat is kapott. És láthatjuk, hogy Kate Winslet már a Titanic előtt is remek színésznő volt.

Szerelmes Shakespeare
(Shakespeare in Love)

szereplő(k):
Joseph Fiennes (William Shakespeare)
Gwyneth Paltrow (Viola De Lesseps)

Gondban van 1593 nyarán William Shakespeare. A londoni színházi élet ifjú titánja alkotói válságban szenved, semmilyen épkézláb ötlet nem jut az eszébe. Akárhogy sürgetik a mecénások és a színházigazgatók, képtelen folytatni legújabb darabját. Leginkább múzsára lenne szüksége. Amikor megismerkedik a gyönyörű Lady Violával, nyomban szerelemre gyullad iránta. Az ihlet visszatér, és William a maga érzelmét szövi új darabja soraiba. Ám a sors közbeszól, Erzsébet királynő parancsára Lady Violának hozzá kell mennie Lord Wessexhez.

No és a Veszedelmes viszonyok egyetlen változata sem maradhat ki!!!

Kegyetlen játékok
(Cruel Intentions)

Sarah Michelle Gellar (Kathryn Merteuil)
Reese Witherspoon (Annette Hargrove)
Ryan Phillippe (Sebastian Valmont)

A milliomosok gondtalan életét élő Sebastian és mostohatestvére, a szép Kathryn gonosz versengésbe kezd: az győz, aki a legtöbb szívet tudja meghódítani és porba tiporni. Könnyű helyzetben vannak, hiszen New York naiv fiataljai mind a lábuk előtt hevernek. Az igazi kihívás azonban hátravan, míg fel nem tűnik a színen Annette, aki elhatározta, hogy megőrzi szüzességét, míg férjhez nem megy. Kathryn fogadást ajánl: ha Sebastiannek sikerül elcsábítania a jégkirálynőt, eltölt vele egy éjszakát. Ellenkező esetben viszont a fiú vadonatúj Jaguárja a tét. Kezdődik az utolsó játszma

Ha nem haragszol, muszáj volt átszerkesztenem a hozzászólásokat, mert így az internetről bemásolva benne maradt egy csomó fölösleges internetes szemét is, és szétnyomja az oldalt. Rekámok villogtak benne, azon felül cseppet sem volt esztétikus. Ha már másolsz valahonnan, akkor ügyesen tedd, hogy ezek a fölösleges adalékok ne jöjjenek át a netről.

Viszont jobban örülnék, ha nem egyszerűen szinopszis-bemásolásról szólna ez a topic, hanem saját kritikai vélemény megfogalmazása lenne. Akár szinopszist írsz, akár kritikát, az nem egyszerűen a film története tömören.
Nem is kell egyszerre ennyi filmélményt felpakolni, mert tapasztalat, hogy az idetévedt olvasók szívesebben olvasnak el ritkábban egyet-egyet, mint valamiből egy tucatnyit egymás után.

A képek sajnos azért nem látszanak, mert nem jól illeszted be őket, az "img src" parancs itt nem működik. Inkább kitöröltem mindet. Ha segítség kell szólj, szívesen segítek.

És nem lehetne a rózsaszín helyett valami más színt?

Sajnos csak úgy tudom rendbetenni, ha kitörlöm az összes beillesztést.
Engem is zavar, mert ha elkezdek valamit, szeretem, ha ugyanolyan formátumban folytatják!

Újra kellene kezdeni, ráadásul a fentebb idézett filmek nagy része - a klasszikusokat kivéve - harmadosztályú tucatfilmek. :(((
Számomra legalábbis.