Mount Everest
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
Szótlan lesben kondorkeselyű
fölötte billegő szarkaláb,
csőrében tartva fényes, kelendő
kincs a napsugár.
Ahogy én is látlak téged,
bár lesnek rád vad riannák,
jeges gleccserén sikoltva vérzem,
hóvakság lét, fény az oldalán.
A csúcson váll vállhoz érten,
repeszt a szél, az óceán,
itt maradunk, s ha mégsem,
kristályváz vágyunk
már jégszilánk.
Misi Kedves!
Nagyon tetszik a versed!
"A csúcson váll vállhoz érten,
repeszt a szél, az óceán,
itt maradunk, s ha mégsem,"
..maradunk még, ... sokáig..... itt. 
Minden jót, sok szép verset!
Szép estét! LONA
Ámen!
Érezni a végtelent....... Szeretettel gratulálok: Andi:)))
Az jó!
:)
Köszönöm Andi!
Kedves Mihály!
Mount Everest, kondorkeselyű, szarkaláb? A képzelet messzire röpíthet. Titokzatos.
Inkább egymástól elhidegült embereket látok. A környezet barátságtalan, kevés a fény, számtalan veszély és lehetetlen helyzet, jéggé fagynak az érzések.
Üdv! Zsolt
Igaz szavak Zsolt!
Köszönöm!
A vége nekem egy kicsit szomorú, de ennek ellenére nagyon tetszett.
Köszönöm Kékségem!
Valóban a csúcsra jutott nálam versed 
Szeretettel ölellek: Judit
A csúcsra Juditom!
Koccc!
;)
Szépen szól hangod! Kocc Misikém!
Köszönöm Szlipi!
Koccc!
:)
Bár nem értek a versekhez, de...véleményem szerint; a tartalom, hű marad a címhez, érzékletesen kifejezi a hegy ridegségét....Gratulálok; Mary
Köszönöm Mary!
Friss hozzászólások
1 óra 9 perc
1 óra 19 perc
1 óra 54 perc
2 óra 7 perc
2 óra 22 perc
2 óra 6 perc
2 óra 49 perc
2 óra 51 perc
2 óra 53 perc
2 óra 54 perc