94

lágysága nem tűr ellenséget
elsöpör minden földi népet
zúgolódik és szomjat olt
kiszáradásod nem ítélet
kövesd tovább a végzet elvet
mely
édes vizével átkarol


95

mikor a szükség már szükségtelen
lábra kél a romlandóság
reszkető többlete
törvényt teremt


96

a küzdelem elnyert veszteség
szakad a bőrhám
tövestől minden bőrfüggelék
összedőlt utakon vonzás
mégis mégis feltartott kéz


97

vezet a bölcs jelenlevő
egy darabka hatalom
ne légyen benne
megvető
szavai fedél
törmelékeit
most iszom


98

hegyre kell menni
hogy lent a cél
megszentelt vizén
élve az ép
hallgatózik
a kósza szél


99

én voltam
a láthatatlan
és én voltam
a látható
vagyok veled
örök ricsajjal
a Parancsolat
nem tartható
s vagyok veled
a látható