Lélekszáradás

- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
Mintha megakadna
torkomon a szó
mintha száraz lenne
itt belül minden,
mint kiszáradt tó
olyan ez a csend
csak néma
csak nesztelen
nem számít benne
semmi sem,
még a méh
zümmögése
a troli csengetése
a levél zizzenése sem.
Árnyak jöttek elébem
cipők tapostak
platánfák tövében
nevetve nyomták
lelkem tüzét
kacagva rúgták
testem ívét.
Most újra csend...
...és a félhomály megül lelkemen.
Szia!
Tetszett a versed, nagyon jól sikerült mű.
Igen, pontosan ilyen a csend, amelyre mindannyiunknak szüksége van.
Gratulálok.
Üdv.:Tamás
Tamás, köszönöm, hogy olvastad lelkem elszáradását...
Igen valóban néha szükség van a csendre, de vannak olyan napok, amikor kifejezetten jól esik, ha zaj van...
:)
Meg kell öntözni azt a lelket, hogy nőjjenek a virágok, s talán némi táp is jól jön:)) Szeretettel gratulálok kedves Gabym! pussssz Andi
Úgy van, majdcsak lesz táp, különben úgy jár a lélek, mint az ablakomban a fokföldi ibolya...úgy néz ki totál kiszáradóban van, pedig annyira büszke voltam rá, mert még decemberben is képes volt virágot hozni vagy a legnagyobb melegben, a klíma alatt. pussz:
Kedves Gaby!
ismerem ezt az érzést, de sohasem tudtam voln olyen szépen leírni, mi te. Azonban éeszrevettem, mennél mélyebb a csend, anná jobban igaza van Jennifer Donelly ídézetének:
Amit én érzek, az nem büszkeség, hanem egy másik bűn. Rosszabb az összes többinél, amelyek azonnali, heves és forró bűnök. Ez a bűn mélyen az ember belsejében van, és csendben, észrevétlenül rágja belülről, mint borsóféreg a disznót. Ez a Nyolcadik Főbűn. Az, amit Isten kifelejtett. A Remény.
Igen, a csendben mindig megjelenik a remény.
üdv Tóni
Igen Tóni igazad van, a csendben ott a remény...de néha a zajban is...köszönöm, hogy benéztél...
Kedves Gaby!
Minden verset első ízben hangosan olvasok fel. Elszorult a torkom és az utolsó szavakat csak nyögdécseltem.
Szerintem egy ilyen mű a legkeményebb szíveket is meglágyítja.
Üdv! Zsolt
Köszönöm, hogy így látod.
Egy régi írásom részlete jutott az eszembe: "...Üresnek éreztem magam, átfújt rajtam a szél, ki-be járt mint egy nyitott kertkapun, amely csapódik egyik oldalról a másikra..." Bár különböző csendek vannak.
Igen Géza, valahogy most így érzem magam, ahogy leírtad és sokkal szebben, jobban megfogalmaztad. Köszönöm ittjártad.
Gabykám, gyönyörű
Most bennakadt a szó... Csak így maradok, csendben...
Szeretettel: Judit
Köszönöm, hogy olvastad.
Hihetlenül jó cím-talán nekem ilyen soha nem jutna eszembe-
de , bocsi a kifejezésért: a tartalom sem kutya !
Még 1-szer, 2-szer elolvasom !
Örültem hozzászólásodnak. Köszöntem.
Kedves Tiger... egyszer írjál már olyat is, hogy épp bál van a lelked operaházában, folyik a hacacáré, és minden ezer lux-ban úszik.
Ez is igen jól sikerült hangulatvers, hát ha még pozitív ionok repkednének e helyen keresztbe-kasba. 
Cuppacsi!
Laci, majd egyszer pozitív is lesz a mérleg...pusszantalak:
Tényleg tudsz Te jó verset írni! Az a sok gyakorlás nem volt hiábavaló. Egyre jobbak és jobbak. Csak így tovább! Ez egy más forma, de ügyesen megoldottad.
Kössz, hogy így látod, meg azt is, hogy olvastad...
A vesed címe is felhívja a figyelmet, a tartalom, pedig szíventalált. Gratulálok, kedves Blue!
Szeretettel:Klári
Klári köszönöm, hogy olvastad. 
Friss hozzászólások
1 óra 16 perc
1 óra 26 perc
2 óra 1 perc
2 óra 14 perc
2 óra 28 perc
2 óra 12 perc
2 óra 56 perc
2 óra 58 perc
2 óra 59 perc
3 óra 1 perc