Szent Iván

santiago képe

Éjszaka szellő kavarta álmom,
Idő hamva hull pilleszárnyon,
a mutató ráng az óra lapján,
legenda éled Szent Iván napján.

Tündérek ideje, koboldok tánca,
mosolyra szélesül a vének ránca,
kutatják, lesik a rejtett csodát,
meglátják azt is, mi van odaát.

Ez az éj minden varázsok éje,
nem tudhatod már, hidd vagy félj-e.
A föld hét csínja riadva reszket,
az életfán remélnek a lelkek.

Aranykapun túl a titkos világ,
érte égjen a tűzünnepi láng,
hogy enyésszen belőlünk minden rontás,
eldugott kincs után a bolond ás.

Cicelle járja a hold porában,
rá Dávid vonója rí vidáman,
éjfélkor egybekél a három világ,
vagy felfalja éhesen Markoláb.
LONA képe
LONA
Offline
Csatlakozott: 2009/05/23
Hozzászólások:

Drága santiago!

 

Köszönöm!... azt hiszem sokszor kell még olvasnom!  Mosoly

Szép! ...nem semmi az biztos,  csak nekem még olvasni kell!  Mosoly

Jó éjt ! Mosoly

Minden jót!  LONA  Mosoly


Kara Zsolt képe
Kara Zsolt
Offline
Csatlakozott: 2010/08/11
Hozzászólások:

Kedves László!

Nagyon érdekes.
Burkolt gondolatokba ágyazva kíséri végig a vérszerződéstől a hágon át e földre a magyarságot. Az utolsó versszakban jön a végkifejlet: Cicelle, talán Szent Cecília, aki a zene védőszentje, Dávid vonója, tulajdonképpen a 1000. évtől használják, ez az államalapításunk éve és Markoláb egy ősi magyar mitológiai alak. Talán itt jött el a választás a jövő és a múlt között?

Azért megkérdezem a költőt, jól gondolom?

Nagyon nehéz vers, nagyszerűen megírt, gratulálok!

Üdv! Zsolt

"Magyarnak lenni, az adomány, magyarnak maradni, az adottság." Mucsi Antal (Tóni)

müttymürütty
Offline
Csatlakozott: 2010/07/29
Hozzászólások:

De rég hallottam már Markolábról!

Mostanág elfeledték szegényt.


Judit képe
Judit
Offline
Csatlakozott: 2008/07/21
Hozzászólások:

Én a török ellen küzdő Rozgonyi Cicellére és, Dávid királyra asszociáltam... (Lehet, hogy rosszul)  Gyermekkoromból rémlik az esti mesékből a Holdat megevő Markoláb is, akivel anno ijsztgették a kicsiket, hogy ne nagyon rosszalkodjanak Mosoly))

Szentivánéji álmod magával ragadott kedves Santiago és bevallom, tetszett ez az álomvilág!

Ölellek szeretettel: Judit

Szeretettel: Judit

"Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan." Antoine de Saint Exupéry