Sajnos sokan élik meg ezeket az érzéseket, de a túlélés ösztöne hajt előre, menni kell...

Nagyon tetszett.

Jól írja András, fel kell állni bármilyen nehéz is és menni kell tovább...

Jó lett az írásod.
 

szeretettel Tay

Óóóó! Megsirattál... Pont így.... Fantasztikusan jó vers

Ölellek szeretettel: Judit

Hm. Drága Zsike, persze vannak tanácsok, okos ötletek, de mégis csak magunknak kell megvívni a mindennapokat. Versedhez szeretettel gratulálok! Ölellek::Andi

Kedves Se!

Lehet te is azt gondolod, könnyű annak tanácsokat osztogatni, aki egy olyan gazdag országban él mint svájc. De nem kell mindent elhinni amit az emberek írnak. Itt is vannak szegények sokkal többen, mint ahogy azt sokan, elsem tudják képzelni. Az ország  milliárdjainak a 96% a lakosság 20%-nak a kezében van, és ennek a 20%-nak is csak egy két %-nak vannak milliárdjai, A legujabb számok szerint svájcban több mint egymillió ember él az egzisztencminimum alatt. Valamikor erre a témára a" Limerick korbol" írtam is egyet evvel kapcsolatban:

Én már több alkalommal is,  az olvasóknak itt tanácsot  adtam,
A tanácsaimra néha, udvarias de öszinte válaszokat is kaptam,
Ha te nem adsz kalácsot,
Nem  kell a te tanácsod,
És én csak akkor vettem észre, hogy a buta fejemmel a falnak szaladtam

De már Hérakleitosz is leírta:

Minden nap megszűnik valami, amiért az ember szomorkodik, de mindig születik valami új, amiért érdemes élni és küzdeni

üdv Tóni

"lassan kielégületlen sóhajjá
válik az önérzet"

Nekem is hasonlókon járt az agyam a napokban. Amikor legalul van az ember, onnan szép feljönni. De ezt te is tudod. Viszont "harc" nélkül meg mit érne az élet? Ha ölünkbe pottyannának a milliárdok?
De valakinek a kezét fogva mennyivel könnyebb volna!  Valóban.

Tudod Gézám csak ne lenne olyan sikamlós ez a feljövetel...az ember azt hiszi kezd felfelé,aztán hirtelen újra vissza...amit ezekről a milliárdokról írtál...hát nem is tudom...talán bevállalnám a küzdelmet velük,ha az ölembe hullna...persze könnyebb lenne valakivel kézen fogva felvenni a harcot...addig is elég lenne pár milliócska...de lejjebb megyek,már az is nagy örömömre szolgált volna,ha nem emeli meg az OTP 50%-al idén a lakáshitelemet...vagy  ha nincs ennyi felhőszakadás és nem áraszt el a talajvíz...a tavalyi csőtöréses kilakoltatásom után ez idén a desszert...nincs ínyemre sajnos...no,most kipanaszkodtam magam...régen láttalak:))

Versedről ez jutott ezszembe:

Túlélőharc az életem - ezt szenvedem és élvezem...

Grat. Edit

"de a reménytelenségre ráfeszült a lelked..."
Túlélni a mindannapokat, ez ám a nagy kihívás...
Kifejező a versed:)))

Szeretettel: Éva

...egyre inkább Évikém...köszönöm!