Kedves venyige!

Az élet dicsérete a versed.

santiago

Nagyon szép a versed. Külön tetszik a megformázása

Egy bizonyos életkor elérésével az ember kénytelen felismerni, hogy az út már lefelé tart. Ha ezzel meg tudunk békélni, még megtalálhatjuk a szépséget az út mentén. Nézzük még sokáig azt a felhőt!
Barátsággal üdvözöllek, kedves venyige.
Tamás

Kedves Venyige!

Hogy is írta le Mária Sándor:

Tanulj szerénységet, örülj a szépségnek, s ne várj tőle mást, mint amit adhat. Az élet melegségét pedig keresd másutt; a szépség hideg láng, nem lehet melegedni mellette.

Mint ahogy te is írtad:

Örülj, ha simogat a nyári szellő,
susog az erdő,
madár dalol...

...és annak, hogy élsz...

üdv Tóni

Kedves venyige!

Gratulálok!  

Szép a versed!

Ne keseredj el!

Hidd el, meg gyógyúltál már!

Én érzem!!!  Kérlek hidd el!

Írj!  Írj! Írj!

Isten veled van!

Szeretettel üdvözöllek! 

Szép hétvégét kívánok neked!  LONA 

Kedves Venyige!

Remélem még sokáig. És azt is remélem, hogy a reményed kitart melleted. Csak röviden: én mint szakember jöttem ide ki, fizikai munkásnak, Majd harminc év útán feldolgoztam magamat, egy vasúti és autótranszport válalatban fő diszpecsérig. Akkor idegösszeroppanást kaptam, (ma úgy hivják Burnout-Syndrom) újbol kellett tanulnom mindent, menni, olvasni, írni, beszélni, beszélni habár tudtam de nem mertem, mert nem voltam egy szó jelentésében sem biztos. Hat hónapig tartott a procedura, és akkor amikor elkezdtem újra dolgozni felmondtak. "A firma nem engedhet meg magának még egy halálesetet." Evvel a kommentárral (már három volt egymás után)Hat hónapig voltam munkanélküli, és akkor elmentem dolgozni, mint egy egyszerű fizikai munkás.(természetessen óriási agyagi vesztességgel) Az új munkahelyemen persze rövid idő mulva rájöttek a képességeimre, és előre akartak léptetni, de én határozottan ellenálltamm mindenféle igéretnek, mindig azzal a kifogással: Nekem az Isten megmutatta a mutató ujját, másodszorra biztossan nem fogom meglátni. Még tiz évet dolgoztam, mint egy egyszerű munkás, de mint egy elégedett boldog ember. Bocsáss meg a hosszúságomért, az üzem akkor engem is halálra itélt. De hogy meddig élünk az csak mitőlünk, és a Jó Istentöl függ, Igazad va, ha most azt gondolod, könnyű annak beszélni akinek nincs semmi baja, Igazad van, tudtommal most nincs, és örülök minden napnak.

  Nagyon is remélem, hogy még te is sokáig.

üdv Tóni

Kedves Venyige!

Ezt a  versed mindenáldott nap, legalább egyszer el kellene olvasnom!

Vagy inkább kívülről megtanulni!

Mint egy mantrát.

Köszönöm, hogy olvashattam.

Üdvözöllek:

(Utólagos engedelmeddel, megtekintem, hogyis szól egyes szám első személyben)

A napkorong, ha felkúszik az égre,
elűzve végre,
az éjszakám,
két szememmel tekintek a fényre,
keresem a létem,
szép oldalát!

Lehet, hogy árnyak néha rám találnak,
ha erre járnak,
s ha bármi bánt,
felnézek az égre és örülök a mának,
s a vadvirágnak,
domb oldalán.

Örülök ha simogat a nyári szellő,
susog az erdő,
madár dalol.
Nem várom a véget, hisz’ az úgyis eljő’,
nem látszik felhő,
a föld alól.

Szeretettel gratulálok a pályázathoz, igazán megérdemelted!!! nagyon-nagyon tetszik a versed!!!!! Andi

Drága Lacikám! Nem véletlen, hogy ilyen jó helyezést értél el )) Az a vers valóban képes arra, hogy a rosszat  jóra változtassa! Tényleg olyan, mint egy mantra! (ahogy Aylon mondja)

A betegségedre is szeretnék utalni! Akarnod kell a gyógyulást, (ami agyban is eldől) és mi akarjuk Veled ))

Hinned kell erősen és mindent megtenni! Így kell lennie! Még szüksége van Rád az Unokádnak, a családodnak és nekünk is.

Gyönyörű verset hoztál!

Ölellek szeretettel: Judit

Gratulálok a pályázaton elért eredményedhez!
Az élet hangjai ezek. Nagy hatással volt rám versed.

Szeretetettel: Éva

Drága Laci!

Gratulálok a versedhez!

Remélem halljuk majd a szép dalod! LONA