Nézem a türkörben ezt az arcot  és látom, hogy  a szemem fénye már kopik, persze csillogni néha tud...Nevetőráncaim  is megjelentek. Kész őrület, akkor  miért is használok annyi krémet? Vagy  az is lehet, hogy nem  megfelelő? A csoda tudja már. Szőke hajam úgy döntött, hogy kezd őszbe vegyülni. Na, szuper. Olyan világosszőke hajfestéket kell keresnem, ami  ezt a problémát is orvosolni fogja. Egyre több  mindenem fáj, meszesedem, mint valami öreg  tyúk, de, lehet, hogy liba. Már magam sem tudom. Furcsa kimondani, hogy ennyi és akkor mi lesz, amikor még több lesz? Vagy  lehet, hogy akkor nem  fogok ennyit töprengeni rajta?
Tegnap csak úgy néztem a gyerekeim és furcsa gondolatok jutottak eszembe. Gyerekek már nagyon önállóak. Olyan gyorsan felnőttek, szinte elrohant az idő. Most, hogy ismét egy évvel idősebb leszek csak azt érzem, hogy lehet rossz anya vagyok, lehet, hogy keveset fogalalkoztam velük az elmúlt évek során? Mindig újabb és újabb gondolatok fonnak körbe és behálózzák az agyam összes szegletét.
Holnap versenyre megyük Balatonboglárra. Nagy verseny...és az én napom...37 évvel ezelőtt anyu ezen a forró júliusi napon szenvedett meg értem...bár állítása szerint gyorsan jöttem és korán reggel 6.40-kor...sokszor viccelődtem vele, meg jó, hogy nem én vagyok a 6.20-as gyors...
Jól van elég a sopánkodásból...ez van...túlélem ezt a napot is, mint az összes többit...