Ha már nem keres támaszt a szellem,
a szabadságot akkor éri el,
s a boldogság csak akkor jöhet el,
ha már nem köt gúsba a szerelem.

Beszédözönben szikla a jellem,
kit nem tántorít se hullám, se szél,
kívülről lát, s hall mindenkit ki él,
nem szédíti fecsegés, se kellem.

Ha a tárgyilagosság csak magány,
mert cirkusz kell a népnek és mese,
s oly kevés ki csak végszóra vár,

hogy tegye amit elvár a világ.
A hétköznapokban rossz az ember,
csak álmában jó, s néha elmond egy imát...